A Vatra Romaneasca aradi szervezete kirohanást intézett a Csíky Gergely Líceum létezése ellen. A magyar iskola szerintük csak az RMDSZ "erőszakosságának" következménye /valójában Tokay György képviselő éhségsztrájkot vállalt az iskola megnyitásáért/. A Vatra azok felelősségrevonását követeli, akik a magyar iskola létrehozásában "áthágták a törvényes előírásokat". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./
1996. május 11.
1995-ben emlékeztek meg az aradi magyar középiskolai oktatás 250. esztendejéről. 1919-ben a román állam átvette a gimnáziumot. Az aradi magyar főgimnázium több évig különböző helyeken működött, majd az aradi magyarok összefogásával felépítették a gimnázium jelenlegi épületét. 1959-ben erőszakosan egyesítették a magyar középiskolát a román iskolával. 1990-ben alakult meg a jelenleg 18 osztállyal működő Csíky Gergely Líceum /a névadó egykor a gimnázium diákja volt/. A mostoha körülményeket jelzi, hogy az épületet meg kell osztaniuk a román nyelvű líceummal. A tanulók szerkesztik a Csiky Csuki diáklapot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11-12./
1999. június 1.
A Nemzeti Kisebbségi Tanács sajtótámogatásának elosztása céljából jún. 1-jén az RMDSZ bukaresti székházában ülésezett az RMDSZ és az EMKE által létrehozott sajtókuratórium. A sajtókuratórium döntése értelmében a következő lapok, folyóiratok és kiadványok részesülnek támogatásban: Székely Hírmondó, Magyar Kisebbség, Hírharang (Szilágysomlyói 1-es sz. Általános Iskola), Szilágyság, Csinguru (MAKOSZ), Tentamen (Bolyai Farkas Elméleti Líceum), Csíky Csuky (Csíky Gergely Líceum diáklapja), Juventus (Bartók Béla Líceum diáklapja), Hírhordó és AESZ-füzetek (Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége), Cimbora, Partium (a Partiumi és a Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság honismereti lapja), Arménia (Pro Armenia Alapítvány), Hóstáti Híradó (Hóstáti Gazdák Egyesülete - a kolozsvári Szabadságban megjelenő havi melléklet), EMT - Műszaki Szemle, EMT - Firka, Perspektíva (KMDSZ), Erdélyi Gazda, Világnézet (Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákújsága), Korunk, Magropress (Korunk Baráti Társasága), Diákabrak, Géniusz, Kalotaszeg, Székelyföld, Könyvesház (a Művelődés melléklete), Napsugár, Szivárvány, Művelődés, Erdélyi Híradó (havi RMDSZ-melléklet a Szabadságban), Besztercei Híradó, Helyzetkép (a Gátaljai RMDSZ lapja), Bányavidéki Új Szó, Jelen, Bakancs (a Mikes Kelemen Líceum diáklapja), Kellék (Pro Philosophia Alapítvány), Erdélyi Kórus, Erdélyi Gyopár, Parallaxis (Collegium Transsylvanicum Alapítvány), Máramarosi Hírnök (Hollósi Simon Művelődési Egyesület), Keresztmetszet (Temes megyei RMDSZ melléklete a Heti Új Szóban), Látó, Helikon, Duma, Mi - magunkról (a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége), Matematikai Lapok, Nagykároly és Vidéke, Szászrégen és Vidéke, Kisküküllő, Krasznai Újság, Szigeti Turmix, Pulzus (MMDSZ lapja), TDK-füzet (TMD), Hírmondó (Maros megyei RMDSZ melléklete a Népújságban), Moldvai Magyarság, A Hét, RMSZ Törvénytár. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2. - 1486. sz./
2000. január 20.
A magyarság megmaradásáról, ittmaradásáról szólt az Aradon, az Állami Színházban megrendezett Most és mindörökké című zenés műsor. Összeállítói, kigondolói évek óta lelkes közönségszervezők, nevezetesen Khell Levente és Jolán tanító házaspár, Homolka Ervin sportedző és Kovács Ildikó tanár. A 119 szereplőt felvonultató előadáson Arad és Arad megye magyar közművelődési egyesületei léptek fel: a Bóbita gyermektáncház, a Harmónia modern tánccsoport, a pécskai Búzavirág néptánc együttes, a Kölcsey Stúdió szavalói, a Vox Juventutis gyermekkórus, a Vox Angelicus vonósnégyes, a Gyertyaláng drámajáték csoport, a Csíky Gergely Líceum egykori és mostani tanítványai. A Magyar Mise és István, a király zenei motívumai mellett a műsorban felvillantak a magyar történelem századai. /Matekovitsné Kórodi Mária, az EMKE Arad megyei elnöke, Arad: Most és mindörökké: "A múltat is teremteni kell" (Illyés Gyula) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
2002. április 7.
Aradon a Caritas-szervezet igazgatója Sándor Tivadar arad-gáji plébános. A plébánia melletti telken egy háromszintes épület készül. Ez lesz az aradi Máltai Segélyszolgálat otthona. Az épület egyik szintjén lesz az apácák rendháza, ők is bekapcsolódnak majd a Caritas munkájába. Az aradi pszichiátriai kórház egyik kezelési pavilonját az aradi Caritas tavaly építette fel és adta át rendeltetésének. A Csíky Gergely Líceum kollégiumának felújításán a Caritas emberei fáradoznak. A tavaly szeptember óta újból magyar tannyelvű iskolává nyilvánított, egykori magyar katolikus fiúgimnázium internátusa sürgős felújításra szorult. Nyártól az épületet 80 Arad megyei magyar diáknak nyújt majd fedelet. Az épületben könyvtár, kantin, étkezde, valamint tanulószobák is lesznek a temesvári római katolikus püspökség által szerződés révén 99 évre a magyar tanügynek átengedett kollégiumban. Az Agrocaritas egységei Szentpálon és Nagyiratoson vannak. A Szentpálon működő Agrocaritason belül asztalos-, lakatos- és esztergaműhelyek is működnek. Itt vannak a Caritas teherautói és traktorai. A Caritas működteti a ruhaüzletet és a szociális központot (amely otthoni beteggondozást nyújt). /Boér Jenő: Az aradi Caritas tevékenységéből. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 7./
2003. március 17.
Erdély Tavasza 1848 címmel tartottak történelmi vetélkedőt márc. 15-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. Az aradi Csíky Gergely Elméleti Líceum, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Líceum, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas és a székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceum diákjai vettek részt a vetélkedőn. /(nagy a.): Erdély Tavasza 1848. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./
2003. szeptember 11.
Szept. 3-án hatályba lépett az a kormányhatározat, amely az idei évre vonatkozóan az egyetem előtti oktatást szolgáló ingatlanok felújításának, konszolidációjának finanszírozását célozza. A határozat életbelépését az RMDSZ vonatkozásában sorozatos tárgyalások, egyeztetések előzték meg, amelyeket Borbély László és Asztalos Ferenc képviselők folytattak a tanügyminiszterrel. A tárgyalások eredményeként az erdélyi megyék magyar tannyelvű közoktatási intézményei számára sikerült egy 8 milliárd lejes keretösszeget elkülöníteni. Ezek között van Maros megyében a marosszentgyörgi Constantin Romanu Vivu Általános Iskolának és a radnóti óvodának utalt (2, 5 milliárd lej), Hargita megyében a székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceumnak valamint a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Kollégium 3. számú óvodájának kiutalt összesen 1, 3 milliárd lejes összeg, az aradi Csíky Gergely Iskolacsoport (800 millió lej), a máramarosszigeti Leövey Klára Elméleti Líceum (1 milliárd lej), illetve a csernátoni Végh Antal Középiskola (1 milliárd lej). /Nyolcmilliárd lej erdélyi magyar tanintézeteknek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./
2004. február 10.
Gál Zoltán nem is olyan rég Aradon kezdte meg képzőművészi pályafutását, jelenleg a Berlin központjában található Nering und Stern Galéria munkatársa. A német parlament felújításában is közreműködött. Tagja a Német Képzőművészeti Szövetség berlin-spandaui fiókjának. Gál Zoltán elmesélte, hogy Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportba járta, Ujj János tanár volt az osztályfőnöke. Az aradi képzőművészeti iskolában végezte hároméves grafikusi tanulmányait. 1997-től 2000-ig aktív tagja volt a Ion Andreescu Képzőművészeti Körnek, minden csoportos kiállításon részt vett. Azután Németországba ment, ahol képzőművészeti iskolát végzett, majd felajánlották, hogy egy év két hónapos gyorstalpaló tanfolyammal német grafikusi diplomát szerezhet. Gál Zoltán élt a lehetőséggel. /Karácsonyi Zsolt: A változást próbálja tükrözni. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./
2004. március 2.
Február 26-án Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban gyűlt össze a kis társaság a Kölcsey Egyesületben. Pávai Gyula tanár tartott előadást a magyar regényírás megteremtőiről, bemutatta Anonymus Trója-regényét (XIII. század), a Karthauzi Névtelen magyarul írott Ferenc-legendáját, mint első önálló magyar könyvet (XV. század), Dugonics András jezsuita szerzetes Etelka című regényét (1793). Beszélt Kármán József naplóregényéről, a Fanni hagyományairól, Fáy András A Bélteki ház, Jósika Miklós Abafi, Csehek Magyarországon, Magyar kényurak, Eszter, valamint Eötvös József A karthauzi, A falu jegyzője és a Magyarország 1514-ben című regényéről. /Benke Tímea: A magyar regényírás kezdetei. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./
2004. március 4.
A legutóbbi tanácsülésen ismét napirendre tűzték az Arad megye rövid leírására vonatkozó határozattervezetet. Az RMDSZ ugyanis kifogásolta, hogy abban a magyarokról egy árva szó sem esett. Az új változatban egyszer szerepel az a szó, hogy magyar. Az RMDSZ módosításokat kért, ennek ellenére például 1848-ról az olvasható a leírásban ,,…a forradalom Aradot az erdélyi román nemzet előterébe helyezte”. Tizenhárom vértanú? Világosi fegyverletétel? Erről nem esik szó. Arad középiskoláinak névsorából kihagyták az egyetlen magyar iskolát, a Csiky Gergely Líceumot. A szerzők viszont még többet írtak a kétezer éves román jelenlétről, az Arad környékén élt dák törzseknek a görög-macedón világgal gazdasági kapcsolatairól (!). A magyarok az új változatban kaptak egy fél mondatot: ,,Ehhez a fejlődéshez jelentősen hozzájárult a X–XI. századtól jelen lévő magyar lakosság (…).” Ezt a változatot megszavazták a tanács tagjai. Szép lassan minden hivatalos monográfiából, Arad megye rövid leírásaiból kiszorítják a magyarokat. A kormánypárt minek strapálja magát a magyar történelem sorsfordító eseményeinek felsorolásával, ha a magyar képviselők ezt nem követelik? /Irházi János: Köszönjük a fél mondatot! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./
2004. április 16.
Ápr. 15-én nemzetközi szavalóverseny helyszíne volt Arad minorita kultúrháza. A Kölcsey Egyesület és a Csiky Gergely Iskolacsoport immár harmadik alkalommal szervezte meg Tóth Árpád születésnapja tiszteletére a szavalóversenyt, s e kezdeményezést a debreceni Tóth Árpád Gimnázium is felkarolta: azóta felváltva tartják meg a két városban a vetélkedőt. Reggel megkoszorúzták a minorita kultúrházban lévő Tóth Árpád-emléktáblát, majd a Kölcsey Egyesület elnöke, Pávai Gyula mondott beszédet. A Magyarországról és több megyéből – Arad, Bihar, Hunyad, Temes – érkezett fiatalok két korcsoportban – VIII–X. és XI–XII. osztályosok – versenyezhettek. /Nemzetközi Tóth Árpád-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./
2004. április 30.
Országszerte ápr. 30-án zárul az első osztályba való beiratkozások határideje. Eddig kevés gyereket írattak be az első osztályokba, a Csiky Gergely Iskolacsoportba mindössze hetet. Matekovits Mihály helyettes tanfelügyelő szerint idén első alkalommal nem szeptemberben, hanem áprilisban írathatták be első osztályba a gyerekeket. Lehet, hogy ez keveseknek jutott tudomására. Mikelakán megszűnik egy tanítói állás. A mikelakai pedagógusok kb. száz magyar nevű családot látogattak meg, s mindössze négy gyerek iratkozott be az első osztályba. 1990-ben 12 ezer magyar vándorolt ki erről a vidékről. A szülők kérésére Tornyán újraindul a magyar oktatás. Simonyifalván több gyerek iratkozott be, mint amennyire számítottak, s ott még egy tanítói állásra lesz szükség lesz. /Nagyálmos Ildikó: Aradon kevés az első osztályos. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./
2004. május 4.
Ápr. 30-án zajlott le Aradon az Aradi Gyermekpalota és a Pécsi Szivárvány Gyermekház által szervezett partnervárosok vetélkedőjének második fordulója. Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport Borostyán csapata végzett az első helyen. /(Sólya): A csikysek taroltak a partnervárosok vetélkedőjén. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./
2004. május 11.
Máj. 7–9-e között hatodszor került sor a Sepsiszentgyörgyön a helyi RMPSZ és az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport közös pedagógusrendezvényére, a Szakmai Napokra, amelynek ezúttal a háromszékiek voltak a házigazdái. Az első nap megyei körúttal, telt el. Másnap a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumban szakmai előadások hangzottak el, majd az aradiak meglátogatták a Csiky brassói testvériskoláját, az Áprily Lajos Elméleti Líceumot, ahol megtekintették a végre önállóan működő magyar nyelvű tanintézményt. /(Kiss): A 21. század pedagógusának szerepe. Szakmai Napok – hatodszor. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./
2004. május 19.
Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke felvázolta a magyar anyanyelvű oktatás helyzetét. Amikor 1990-ben elkezdték a munkát, az egyetem előtti oktatásban jóformán nem volt önálló magyar tanintézmény. Most viszont 138 líceumi szintű intézményben oktatnak magyar anyanyelven, amiből 58 önálló magyar nyelven oktató intézmény. Az utóbbi időszak gyümölcse az aradi Csiky Gergely Gimnázium, a máramarosszigeti Löwei Klára Gimnázium és újra önálló lett Brassóban az Áprily Lajos Gimnázium. Kötő bízik abban, hogy a közeljövőben Szilágysomlyón is, és Bánffyhunyadon is önálló magyar középiskola lesz. Problémát jelent, hogy az önálló magyar iskolahálózat eddig eléggé beszűkült profilban működhetett. Az anyanyelvű szakoktatást megszüntették. A tanügyi törvény módosított változata lehetővé teszi a szakoktatás anyanyelvi gyakorlatát, anyanyelven működő szaklíceumok és szakemberképzésre szolgáló inasiskolák illetve tanonciskolák, mesterképzők létesítését. Nulláról kell indulni. Hiányzott a tankönyv, a szakszemélyzet, tantervek sem voltak. Most már kibontakozóban van a szakiskolai hálózat is. Szaklíceumok indultak, több közgazdaságtani osztály indult középszinten, a Székelyföldön tovább bővült a szaklíceumi hálózat. A posztlíceális és vállalkozói alapon létrehozott anyanyelvű képzési formák elterjedtek Erdélyben, közvetlenül tudnak reagálni a munkaerőpiaci kívánalmakra, és jelentős számú posztlíceális, magánkézben levő, vállalkozói alapon működő képzési forma indult be. Önálló magyar oktatást kell megszervezni a felsőoktatásban is. Ezt még nem sikerült véghezvinni. Ahhoz képest, hogy 1990-ben a felsőoktatásban tanuló magyar diákok száma alig haladta meg a háromszázat, jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 58 szakon lehet magyar nyelven tanulni. Közel 5000 hallgató tanulja a szaktantárgyakat anyanyelvén, a magyar nyelvű szakokon, és 8000 fölött van, csak a Babes-Bolyain, a magyar anyanyelvű diákoknak a száma. A jogon egy-két tantárgyat hallgathatnak magyarul is. A jogon 1998 óta 40 hely van elkülönítve magyar diákok számára. 1996-ban országos viszonylatban mindössze 9 magyar diák volt a jogon. Amikor a tanítóképzői főiskolai képzés beindult, akkor hat városban: Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Kolozsvárt, Nagyváradon és Kézdivásárhelyen létesült magyar anyanyelvű, főiskolai szintű tanítóképzés. /Zsehránszky István: Önállóan – minden szinten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12., folyt.: máj. 19./
2004. június 4.
Egy hét alatt két nemzetközi rendezvényen is szerepelnek az aradi Kölcsey Színpad diákszínjátszói. A Nyíregyházán múlt szombaton megtartott Suliexpo elnevezésű rendezvényen hét ország általános és középiskolásai találkoztak különböző versenyeken – szavalás, népi tánc, népművészet, ének, moderntánc stb. –, s ott az aradi Kölcsey Színpad színjátszói (a Csiky Gergely Líceum növendékei) harmadik díjat nyertek a Tabarin, a csodadoktor c. vásári komédiával. Jún. 4-én a gyermekcsoport elindul Lakitelekre a hagyományos, kétévenként tartott nemzetközi fesztiválra, amelyen Seprődi János: A híres igazlátó c. mesejátékával szerepel. /A Kölcsey gyermekszínpad Lakiteleken. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./
2004. szeptember 10.
Az Alma Mater Alapítvány elsőrendű feladatnak tekinti az anyanyelven tanuló Arad megyei diákok támogatását, szögezte le dr. Pálfi Sándor elnök. Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport tavaly októberben használatba adott bentlakásán ösztöndíjjal támogatták a diákokat és nevelőt alkalmaztak, továbbá felzárkóztató órákat biztosítottak a tanulóknak. Az alapítvány segítette az októberben megszervezett véndiák-találkozót, a Szövétnek folyóirat folyamatos kiadását. A felnőttek számára több előadást terveznek, októberben Guttai István mutatja be a Batthyányról és az aradi 13-ról szóló könyvét, majd Ujj János Aradi irodalmi lapok című könyvét, november 4-én Lezsák Sándor képviselő Kulcs-kérdések című előadását szervezik meg. Az Illyés Közalapítvány segíti őket, nagyjából ugyanennyit tesz ki a Kölnből, illetve a németországi és az amerikai “keresztszülőktől” várható támogatás. /Balta János: Két tanév mezsgyéjén. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./
2004. október 4.
Okt. 2-án Arad, a magyar Golgota címmel történelmi vetélkedőt szervezett a Szabadság-szobor Egyesület és a Csiky Gergely Iskolacsoport Aradon. A történelmi vetélkedőn fellépett a Csiky Gergely Iskola kórusa. /(nagyálmos): Történelmi vetélkedő a szabadságharcról. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./
2004. október 11.
Elhunyt Kovách Géza /Székelyudvarhely, 1925. dec. 22. – Arad, 2004. okt. 10./ tudós történész, tanár, nemzedékek közkedvelt és köztiszteletben álló “Gazsija”. Néhány nappal azután halt meg, hogy megemlékeztek az aradi vértanúk mártíriumáról, melynek történetét oly átfogóan írta meg Az emlékező városban. /Az emlékező város – október 6. Arad, 1999/ Dr. Kovách Géza Zilahon a Wesselényi Kollégiumban érettségizett, a Bolyai Tudományegyetem történelem-földrajz szakát 1948-ban végezte el. Több évig Jakó Zsigmond professzor tanársegédje volt, s ha nem jönnek a diktatúra évei, bizonyára fényes egyetemi karrier várt volna rá. Aradra került és 1951-től 1986-ig történelemtanárként több iskolában, de állandó jelleggel a Csiky Gergely Iskolacsoport jogelődjében tanított és nemzedékek kedvence volt. A nagy szellemi központoktól távol eső, vidéki kutatóként dr. Kovách Géza meglepően sokat tett le az asztalra: tucatnyi könyvet, falumonográfiát, tanulmányt, tudományos értekezést. Erdélyi és közép-európai levéltárakban búvárkodott, hogy aztán hangyaszorgalommal és a történelmi tények iránti alázattal feldolgozza kutatásait. Publikált itthon és külföldi tudományos szaklapokban. Nemzetközi konferenciákon vett részt. A Magyar Tudományos Akadémia Határon Túli Köztestületének tagsága mutatja, hogy az anyaországban is kellőképpen értékelték fáradozásait. Nyáron még részt vett Kisiratosról, majd Majláthfalváról írt monográfiájának bemutatásán, aztán egyre fogyatkozott ereje és életkedve. Fő kutatási területe a gazdaság- és településtörténet volt. /Puskel Péter: In memoriam Kovách Géza. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./ Legutóbbi könyve: Eltűnt települések Arad megyében (2004) – néhány munkája: Erdélyi jobbágyok panaszlevelei – Kordokumentumok az erdélyi falu életéből 1771-1848. A Temesi Bánság mezőgazdaságának fejlődése a török kiűzése után (1718-1828), 1995 Történelmünk a Duna-medencében /Polis, Kolozsvár, 1998/ egyik szerzője A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése, (1716-1848), Csongrád Megyei Levéltár, 1999 – monográfia.
2004. november 2.
Megjelent a Csiky Gergely Iskolacsoport /Arad/ Évkönyve. A tavalyi kimaradás ellensúlyozására az Évkönyv szerkesztői összevont számmal rukkoltak elő. Jó lesz fellapozni tíz-húsz év múltán, s megtudni, kik voltak évfolyamelsők, milyen iskolai és más jellegű versenyeken, milyen eredménnyel képviselték iskolájukat, Arad egyetlen magyar középiskolájában hogyan tanultak a diákok. /Puskel Péter: Csiky-évkönyv. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./
2004. november 15.
Nov. 13-án Aradon 11 középiskolásokból álló csapat gyűlt össze, hogy a Márki Sándor történészről elnevezett és az Alma Mater Alapítvány által rendezett hagyományőrző versenyen összemérje tudását. Az első díjat a Csiky Gergely Iskolacsoport diákjai nyerték el. Második helyezést kaptak az ágyai iskolások. /(nagyálmos): A verseny lényege: együtt lenni, egymástól tanulni. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./
2004. december 6.
Dec. 4-én a tartotta közgyűlését az aradi Alma Mater Alapítvány a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő a civil szervezeteknek az anyanyelvű közművelődés érdekében kifejtett munkáját értékelte. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő, megyei RMPSZ-elnök után Ilona János, a Szövétnek aradi kulturális szemle főszerkesztője beszámolt a lapkiadás, -terjesztés és -szerkesztés terén kifejtett egyéves tevékenységről. Idén is kiadták a Szövétnek-falinaptárt, amely az Arad megyei magyar vonatkozású műemlékeket mutatja be. Hadnagy Éva ismertette a mecénás, dr. Wieser Györgyi által biztosított Wieser Tibor Alap beszámolóját, felolvasták az alap által támogatott diákok névsorát, továbbá az Alap által szervezett magyarországi jutalomkirándulást, a nyári táborok, a véndiák-találkozó, a kulturális rendezvények, illetve a színházjegyek előteremtésének támogatását. /Balta János: Alma Mater-közgyűlés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./
2004. december 11.
Dec. 10-én idén harmadik alkalommal tartottak Csiky-napot Aradon, a , Csiky Gergely Iskolacsoportban. Magyarországi és hazai testvériskolák, intézmények küldöttségei is eljöttek. Matekovits Mária aligazgatónő köszöntötte a vendégeket, majd Szakács Ferenc igazgató ünnepi nyitóbeszéde után Király András Arad megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő szólt az egybegyűltekhez. Átadták az EMKE által alapított Csiky-díjat az iskola legsikeresebb diákjának, a tizenegyedikes Szakács Izabellának. Két éve elkezdett hagyományt folytat az iskola vezetősége: évente emléket állítanak egykoron az intézményben pedagógusként tevékenykedő tanároknak. A simonyifalvi Szívós László által készített márványtáblára ez alkalommal Pataky Sándor tanár, festőművész neve került, akinek életéről, tevékenységéről Ujj János történelemtanár beszélt. Csiky Gergely mellszobrának megkoszorúzása után az iskola megújult kórusa, a Vox Juventutis énekelt. /(nagyálmos): Csiky-díjat is osztottak a sulinapon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./
2005. január 19.
A Csiky Gergely Iskolacsoport kollégiumának néptánccsoportja folytatja működését. A 12 tagú tánccsoport Bori Claudia tizedikes és Gáll Attila kilencedikes bentlakók vezetésével többször is fellépett a bentlakás által szervezett ünnepségeken. Arad megyében számos magyar néptánccsoport működik, mondhatni minden magyarlakta településnek megvan a maga együttese, de Aradon ez az egyetlen csoport, amely magyar néptáncot táncol. Produkcióikkal még nem érik utol a simonyifalvi Pitypangot, a pécskai Búzavirágot, a kisiratosi Gyöngyvirágot, de bíznak benne, hogy a kemény munka meghozza gyümölcsét. /Szepesi Bea: Egyetlen Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./
2005. február 7.
Február 5-én Aradon 33. alkalommal rendezték meg a hagyományos magyar bált, amely a múlt rezsimben (népi hagyományok ápolása címen) az aradi magyarság egyetlen nagyszabású rendezvénye lehetett évente. A mulatságot a főszervezők, Matekovits Mihály és Mária nyitották meg, a Hosszu Gábor és Axente Valentina gyermek táncos-duó és a Csiky Gergely Iskolacsoport mazsorettjei sikert arattak. Köszönetet érdemel a harmincnál több szponzor. /(balta): Magyar bál harmincharmadszor. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./
2005. február 7.
Február 4-e és 7-e között rendezték meg a 20 órás tanfolyamot, amelyet a temesvári Szórvány Alapítvány szervezett tizenkettedikes, végzős diákoknak Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában. Bodó Barna, az alapítvány elnöke elmondta: az Apáczai Közalapítvány olyan felnőttképzést hirdetett meg, amely többek között a munkanélkülieket avagy a munkahelykeresőket felkészítő programokat támogat. A Szórvány Alapítvány három programmal akart indulni: az egyik a pályakezdők, a másik a felnőttek munkahelykeresésével kapcsolatos, de az iskolából kimaradtakat is szerették volna megkeresni. A támogatás azonban csak két program támogatását teszi lehetővé, ezért úgy döntöttek, hogy az iskolából kimaradtakat kihagyják a programból. Aradon és Temesváron két-két előadássorozatot tartanak. A programot Erdei Ildikó temesvári pszichológus tervezte. /(nagyálmos): Pályaválasztás, azaz ismerd meg önmagad. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./
2005. február 16.
Valentin napra különkiadással rukkolt elő a Csiky Gergely Líceum /Arad/ diáklapja, a Csiky-Csuky, azaz Mészáros Róbert és Ciocan Pál András. Az első oldalon kezdődik az az ankét, amelyben a diákok olyan kérdésekre válaszolnak, hogy hiszel-e a szerelemben?, vagy tervezel-e valamit Valentin-napra? stb. Az újságból megtudható, hogy első alkalommal állítottak fel az iskolában üzenőfalat. “Minden egyes vallomást megszámolunk, majd kihirdetjük a legtöbb üzenetet küldő osztályt, amely meglepetésben részesül sulinapkor.” A diáklap nem rossz, de a helyesírásra jobban kellene figyelnie. /Megjelent a Csiky-Csuky. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./
2005. március 1.
Az RMDSZ Oktatási Bizottsága február 28-án véglegesítette az Arad megyei oktatási stratégiatervezetet az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban. Csak néhány pedagógust érdekelt az Arad megyei oktatás jövőképe. Matekovits Mihály főtanfelügyelő-helyettes adatai szerint jelenleg 3222 diák tanul magyarul 15 iskolában (I–VIII. osztály), 29 óvodában; öt iskolában fakultatív, öt iskolában pedig vasárnapi iskola típusú oktatás folyik. A magyar nyelven oktató 246 pedagógus közül 230 szakképzett, 16 szakképzetlen, 14 nyugdíjas. Nagy Gizella, az RMDSZ Oktatási Bizottságának elnöke szerint a cél minden magyar gyereket magyar iskolába járatni. A találkozón az országosan is jelentkező problémáról volt szó: gyerekhiány, a szakképzetlen pedagógusok száma, az oktatás minőségének romlása, szociális gondok, a pénzügyi támogatások késése és a pénzhiány. /(nagyálmos): Oktatási stratégia Arad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./
2005. április 12.
Temesváron megyeközi szavalóversenyt rendeztek a Gerhardinum Római Katolikus Líceumban, József Attila születésének 100. évfordulója tiszteletére. Aradról, a Csiky Gergely Iskolacsoportból, Pankotáról, Végvárról és több temesvári iskolából sereglettek össze a versenyzők. Szabó Péter igazgató köszöntötte a megjelenteket, majd a rendezvény szervezője, Tácsi Erika magyartanár szólította dobogóra a versmondókat. / (Sz. I.): Versünnep a Gerhardinumban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./
2005. június 24.
Június 23-án a Restitúciós Bizottság több magyar történelmi egyház ingatlan-visszaszolgáltatásáról döntött. Összesen 19 egyházi ingatlanról született elvi döntés. Markó Attila államtitkár szerint a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületnek 2 ingatlant, az Erdélyi Református Egyházkerületnek 3, a Temesvári Római Katolikus Püspökségnek 11, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökségnek 1, valamint a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek 2 ingatlant adnak vissza, közülük az egyik legfontosabb az aradi Csiky Gergely Gimnázium épülete, mely a Temesvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába kerül vissza. Ugyancsak június 23-án végleges határozatot hoztak a történelmi egyházak 11 elkobzott ingatlanának visszaszolgáltatásáról. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület 1, az Erdélyi Református Egyházkerület 6, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 1, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 1, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 2 ingatlanját kapja vissza. /Harmincat adnak vissza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./
